A mesterséges intelligencia kapcsán a meglévő uniós jogszabályok által biztosított szerzői jogvédelem tisztázása, valamint a szerzői-és szomszédos jogok megvásárlásáról szóló szerződések megakadályozására vonatkozó új jogszabályok bevezetése szerepel.
Az ECSA (European Composer and Songwriter Alliance) manifesztót tett közzé, amelyben az Európai Unió jogalkotói számára fogalmazza meg a zeneszerzők politikai prioritásait egész Európában.
A manifesztóban összesen tizenkilenc ajánlás szerepel, amelyek az AI-ra, a streamingre, a szerződésekre és az uniós támogatásra vonatkoznak. Az ECSA főleg azt szeretné tisztázni, hogyan segítik a meglévő uniós jogszabályok a szerzők szerzői jogainak védelmét a mesterséges intelligencia kontextusában. Ez nagyobb erőfeszítéseket követel a dalok értékének helyreállítására a streaming területén, valamint új jogszabályokat igényel a szerzői-és szomszédos jogok megvásárlásáról szóló szerződések megakadályozására. Ezenkívül felhívja a figyelmet egy Music Observatory (Zenei Megfigyelőközpont) létrehozásának szükségességére Európában.
A manifesztó bemutatásakor az ECSA elnöke, Helienne Lindvall elmondta, hogy ezzel „konkrét ajánlásokat kívánnak közvetíteni a döntéshozók számára, hogy foglalkozzanak” az egyre nagyobb kihívásokkal, „annak érdekében, hogy megteremtsünk a zeneszerzők számára egy igazságos, fenntartható – sőt virágzó – jövőt Európában”.
Ez azért szükséges, mert 2024-ben a zeneszerzők és dalszerzők számos kihívással néznek szembe, beleértve „a mesterséges intelligencia vállalatokat, amelyek az alkotásaikat beleegyezésük nélkül, átláthatóság nélkül használják, egy sokszor átláthatatlan zenei streaming környezetet és tisztességtelen szerződéses gyakorlatokat – amelyek egyre nehezebbé teszik a túlélést még azoknak a zeneiszerzőknek is, akik művei széles körben élvezett alkotások”.
A manifesztó konkrét EU specifikus kérdéseket vet fel a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Különösen az ECSA azt szeretné, hogy az uniós tisztviselők és jogalkotók ellenőrizzék, hogy az EU „opt out” (beleegyezés visszavonása) lehetősége a mesterséges intelligencia képzésére megfelelően működik-e a szerzők számára.
A 2019-es uniós szerzői jogi irányelv eredményeként az európai jogszabályok biztosítják a szöveg- és adatmódszerzési kivételt, amely lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligencia vállalatok szerzői joggal védett alkotásokat használjanak fel képzési folyamataikban anélkül, hogy kifejezett engedélyt kérnének a jogtulajdonosoktól.
A jogtulajdonosok kivonulhatnak e kivétel alól azáltal, hogy „fenntartják jogaikat”. Sok nagyvállalat, köztük a nagy lemezkiadókhoz tartozó zenei kiadók, ezt meg is tették.
Az ECSA azt javasolja, hogy az EU „biztosítsa, hogy a zeneszerzők megfelelően tájékozott beleegyezéssel tudjanak élni azáltal, hogy felmérik a szöveg- és adatmódszerzési kivétel alkalmazását a generatív mesterséges intelligenciára, és lehetővé teszik számukra a jogaik fenntartását a gyakorlatban”.
Más szóval, az ECSA tisztázni szeretné, hogy az adatmódszerzési kivételt hogyan használják a mesterséges intelligencia vállalatok, és hogy az „opt-out” folyamat hogyan működik az alkotók, valamint a nagy jogtulajdonosok számára.
Ezzel párhuzamosan az ECSA azt kéri, hogy az EU „biztosítsa, hogy az AI törvény hatékony módon kerüljön végrehajtásra, amely megőrzi az alkotók jogait és elősegíti a legmagasabb szintű átláthatóságot az AI modellek bemeneti és kimeneti adatait illetően”.
Az EU AI törvénye, amelyet idén fogadtak el, üdvözlésre talált a zeneiparban, főként az átláthatósági kötelezettségek miatt, amelyeket a mesterséges intelligencia vállalatokra hárít. Ugyanakkor kritikák is érték bonyolultsága, valamint a jelentős bizonytalanság és joghézagok miatt, mivel sok kérdés az Európai Bizottság mérlegelési jogkörébe kerül, vagy további jogszabályokat igényel a végrehajtáshoz.
Az ECSA továbbá azt szeretné, ha az EU „hatékony és végrehajtható mechanizmusokat dolgozna ki a szerzők megfelelő díjazására az AI által generált tartalmakért, hogy megőrizze hivatásuk fenntarthatóságát”. Ez az igény a CIAM (International Council of Music Creators) és a Fair Trade Music legutóbbi fehér könyvén alapul, amely egy új díjazási jogot javasolt az alkotók számára a generatív AI modellek által létrehozott tartalmakért, amelyeket az ő munkájuk alapján képeztek ki.
A streaming területén nem titok, hogy a dalszerzők szerint a jelenlegi üzleti modell igazságtalan. Mivel a streaming bevételek akár négyszerese is a felvételekhez kerül a dalokkal szemben, az ECSA szerint a jogalkotóknak meg kell fontolniuk, hogyan lehet „a streaming tortát igazságosabban és méltányosabban megosztani”. Ez magában foglalhatná a dalok értékének helyreállítását, a zenei szerzők alapvető szerepének megerősítését, és a streaming jogi természetének újragondolását.
A szerződésekkel kapcsolatos kérdéseknél az egyik fő kihívás a „buy-out szerződések”, amelyekkel kapcsolatban a zenei alkotók egyre hangosabbak az utóbbi években.
Egy buy-out szerződés alapján a zenét megrendelő fél olyan szerződéses feltételeket tartalmaz, amelyek révén az összes felhasználási jogot megszerzi az adott zenére, így a dalszerzők nem kapnak további jogdíjakat a kollektív jogkezelési rendszeren keresztül, amikor zenéjük streamelésre, vetítésre vagy sugárzásra kerül.
Az ECSA e kérdésben érdemi jogi reformot szeretne látni. A jogalkotóknak, mint mondják, „hatékony uniós szintű jogszabályi megoldásokat kell bevezetniük a buy-out szerződések és kényszerítő kiadói szerződések megakadályozására”. Ez a korábbi munkákra épülne, amelyeket az Európai Parlament és a Tanács végzett – teszik hozzá.
Általánosságban véve az EU-nak jobban kellene bevonódnia a zenei közösség támogatásába egy „világos és átfogó” politikai stratégiával a zenei szektor számára.
Az ECSA szerint ennek tartalmaznia kellene egy külön zenei ágat a Kreatív Európa programban, és egy zenei megfigyelőközpont létrehozását, hasonlóan a már létező audiovizuális szektor intézményéhez, amely „függetlenül gyűjtené az adatokat, és értékelné az uniós szintű beavatkozásokat.