A brit kormány konzultációja a jegyértékesítéssel kapcsolatban, amely a továbbértékesítések árplafonját és a dinamikus árazást vizsgálja.
A hivatalos konzultáció azt jelzi, hogy a kormány kész meghallgatni a jegy-újraeladási piac szabályozásával kapcsolatos véleményeket. Ennek része a jegyértékesítés árplafonjának bevezetése, amelyet Keir Starmer miniszterelnök a tavalyi általános választások előtt jelentett be.
Az elsődleges jegyértékesítési piac fejleményeit is áttekintik, különösen a dinamikus árazás vitatott alkalmazását, amely komoly felháborodást váltott ki a tavalyi Oasis koncert jegyeladásai során.
A konzultáció bejelentésekor Jonathan Reynolds üzleti államtitkár így nyilatkozott:
„Legyen szó sporteseményekről vagy Taylor Swift koncertjéről, túl gyakran tapasztalható, hogy a jegyértékesítők tevékenysége a fogyasztók kárára történik, megnehezítve számukra a részvételt.”
Hozzátette, hogy ezek az értékesítők gyakran alkalmaznak „tisztességtelen gyakorlatokat”, amelyek „megfosztják az embereket a kemény munkával megkeresett pénzüktől”. Ez igazságtalan a rajongókkal, a helyszínekkel és a művészekkel szemben. A kormány célja, hogy a jegyvásárlókat „visszahelyezze az irányítás középpontjába”.
„Más országok már bebizonyították, hogy a jegyek nyereségorientált továbbértékesítésének megakadályozására irányuló törvények jelentősen visszaszoríthatják az online jegyértékesítők és offshore újraeladási platformok illegális és fogyasztóellenes gyakorlatait. Az Egyesült Királyságnak egyszerűen követnie kell a példájukat.”
– tette hozzá Webb.
A javasolt árplafon korlátozná, hogy egy értékesítő mennyivel emelheti meg egy elsődleges jegyértékesítési oldalon vásárolt jegy árát.
A kormány a Competition & Markets Authority (CMA) adataira hivatkozik, amelyek szerint „a másodlagos piacon eladott jegyek tipikus árnövekedése meghaladja az 50%-ot”, míg a Trading Standards vizsgálatai olyan eseteket tártak fel, ahol a jegyek akár hatszoros áron kerültek újraértékesítésre.
Az árplafon célja, hogy azok az emberek, akik az eseményen való részvétel szándékával vásároltak jegyet, de később nem tudnak elmenni, továbbra is eladhassák jegyeiket. Eközben korlátoznák azt a haszonkulcsot, amit az értékesítők a nagy keresletű események jegyeinek megvásárlásával és továbbértékesítésével érnek el.
Az árplafon szintjétől függően az intézkedés akár teljesen életképtelenné is teheti a továbbértékesítési piacot, jelentősen csökkentve azok számát, akik nagymennyiségű jegyet vásárolnak az elsődleges eladás során.
További javaslatok közé tartozik annak korlátozása, hogy egy értékesítő hány darab jegyet adhat el egy adott eseményre, valamint a továbbértékesítési platformok jogi kötelezettségeinek növelése. Különösen a jegyekkel és az eladókkal kapcsolatos információk átláthatóságát illetően.
Bár a konzultáció fő fókusza a másodlagos jegyértékesítés, a kormány megígérte, hogy áttekinti a dinamikus árazás alkalmazását az elsődleges jegyértékesítési oldalakon is.
A dinamikus árazás lehetővé teszi, hogy az elsődleges oldalakon a jegyárak a kereslet alapján ingadozzanak, ami gyakran arra kényszeríti a rajongókat, hogy az előre vártnál jóval többet fizessenek.
A konzultáció megvizsgálja, hogy az elsődleges jegyértékesítési piacon alkalmazott gyakorlatok „megfelelnek-e a rajongók érdekeinek”, és hogy a jelenlegi rendszer megfelelő védelmet nyújt-e a tisztességtelen gyakorlatok ellen. Ezen kívül azt is elemzik, hogy az új technológiák és üzleti trendek, köztük a dinamikus árazás, milyen károkat okozhatnak a fogyasztóknak.
